Hogyan érjem el a céljaimat?

Miért olyan nehéz hosszú távon kitartani a céljaink mellett? Miért van az, hogy egy új év, egy új hét vagy akár egy új hónap kezdetén lelkesen elhatározzuk, hogy mostantól másképp lesz, néhány hét múlva azonban már nehezünkre esik követni az eredeti tervet?

A célok megvalósítása sokszor nem pusztán akaraterő kérdése. Fontos szerepe van annak, hogy mennyire pontosan határozzuk meg, mit szeretnénk elérni, miért fontos számunkra az adott cél, mennyire illeszkedik a valódi szükségleteinkhez, és hogyan tudjuk a mindennapjaink részévé tenni azokat a lépéseket, amelyek közelebb visznek hozzá.

Hogyan tűzzek ki reális célokat?

A célkitűzés első lépése, hogy pontosan megfogalmazzuk, mit szeretnénk elérni. Könnyű ugyanis olyan általános célokat megfogalmazni, mint például „szeretnék egészségesebben élni”, „többet szeretnék mozogni”, „sikeresebb szeretnék lenni a munkámban” vagy „több időt szeretnék magamra fordítani”.

Ezekkel önmagában nincs probléma, azonban nehéz belőlük konkrét cselekvést levezetni. Mit jelent pontosan az, hogy egészségesebben szeretnék élni? Heti három edzést? Több zöldséget az étrendemben? Kevesebb alkoholt? Korábbi lefekvést?

Minél konkrétabban fogalmazzuk meg a célunkat, annál könnyebb megtervezni, milyen lépések szükségesek az eléréséhez.

Érdemes ezért az általános célból egy olyan konkrét célt kialakítani, amelyhez már cselekvési terv is kapcsolható. Például a „többet szeretnék mozogni” helyett megfogalmazhatjuk úgy, hogy „a következő hónapban hetente három alkalommal 30 percet sétálok vagy sportolok”.

A reális célkitűzés ugyanakkor nem azt jelenti, hogy mindig kicsi vagy könnyen elérhető célokat kell választanunk. Inkább azt, hogy a cél figyelembe veszi a jelenlegi élethelyzetünket, erőforrásainkat és lehetőségeinket.

Hogyan találjam meg a célom valódi okát?

Mielőtt belevágunk egy cél megvalósításába, érdemes egy lépéssel hátrébb lépni, és feltenni magunknak a kérdést:

Miért is szeretném ezt elérni?

Ez elsőre egyszerű kérdésnek tűnhet, mégis sokat elárulhat arról, hogy valóban a saját célunkról van-e szó.

Előfordulhat például, hogy azért szeretnénk előléptetést, mert valóban fontos számunkra a szakmai fejlődés. De az is lehet, hogy elsősorban mások elismerését szeretnénk megszerezni vele. Lehet, hogy azért szeretnénk lefogyni, mert jobban szeretnénk érezni magunkat a testünkben, de az is lehet, hogy úgy gondoljuk, csak akkor leszünk elég jók vagy elfogadhatók, ha megfelelünk egy bizonyos elvárásnak.

A célok elérésében fontos szerepe van annak, hogy legyen egy számunkra valóban jelentős „miért” mögöttük. Ha egy cél kapcsolódik a saját értékeinkhez és szükségleteinkhez, általában könnyebb kitartani mellette akkor is, amikor már elmúlt a kezdeti lelkesedés.

Érdemes tehát nemcsak azt megkérdezni magunktól, hogy „Mit szeretnék elérni?”, hanem azt is:

• Miért fontos ez nekem?

• Mit fog adni nekem, ha elérem?

• Mit szeretnék megváltoztatni az életemben?

• Valóban én szeretném ezt, vagy inkább mások elvárásának próbálok megfelelni?

• Mennyire illeszkedik ez a cél ahhoz, ahogyan élni szeretnék?

Ezek a kérdések segíthetnek abban, hogy a célkitűzés ne pusztán egy újabb teljesítendő feladat legyen, hanem valami olyan, ami valóban fontos számunkra.

Hogyan maradjak motivált hosszú távon?

A motivációval kapcsolatban gyakori tévhit, hogy először motiválttá kell válnunk, és majd ezután tudunk cselekedni. A valóság ennél sokkal összetettebb.

A lelkesedés természetes módon változik. Lehetnek olyan napok, amikor könnyű megtenni a következő lépést, és olyanok is, amikor semmi kedvünk hozzá. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy rosszul választottunk célt, vagy hogy nincs bennünk elegendő akaraterő.

Hosszú távon ezért érdemes nem kizárólag a pillanatnyi motivációra támaszkodni, hanem olyan körülményeket kialakítani, amelyek támogatják a célunk megvalósítását.

Ebben sokat segíthet, ha a nagy célt kisebb, konkrét lépésekre bontjuk. Egy távoli cél ugyanis könnyen túl nagynak és megfoghatatlannak tűnhet, míg egy következő kis lépés már sokkal könnyebben teljesíthető.

A rendszeresség szintén fontos. Nem feltétlenül az számít, hogy egy-egy alkalommal mennyit teljesítünk, hanem hogy képesek vagyunk-e hosszabb távon visszatérni ahhoz, amit szeretnénk megvalósítani.

Érdemes közben azt is figyelni, mi működik számunkra. Milyen helyzetekben könnyebb haladni? Mi szokott eltéríteni a célunktól? Mikor vagyunk a legmotiváltabbak? Milyen környezet segíti a kitartásunkat?

A célok megvalósítása sokszor inkább egy folyamat, mintsem egy egyszeri döntés.

Mit tegyek, ha elakadok a célom megvalósításában?

Az elakadás a célok megvalósításának természetes része lehet. Előfordulhat, hogy egy ideig jól haladunk, aztán elveszítjük a motivációnkat, visszatérünk egy régi szokáshoz, elkezdünk halogatni, vagy egyszerűen megváltozik az élethelyzetünk.

Ilyenkor könnyű úgy gondolni, hogy „megint nem sikerült”, és feladni az egészet. Érdemes azonban az elakadást inkább információként kezelni.

Megállhatunk egy pillanatra, és megnézhetjük:

• Mi akadályozott abban, hogy továbbhaladjak?

• Továbbra is fontos számomra ez a cél?

• Reálisak a jelenlegi elvárásaim?

• Túl nagy lépéseket próbálok egyszerre megtenni?

• Mi működött eddig?

• Min lenne érdemes változtatnom?

• Mire lenne most szükségem ahhoz, hogy újra el tudjak indulni?

Az önreflexió nem azt jelenti, hogy minden hibánkat elemezni kell. Inkább lehetőséget ad arra, hogy megértsük saját működésünket, és szükség esetén korrigáljuk az eredeti tervet.

Lehet, hogy nem a célunkkal van probléma, hanem azzal a módszerrel, ahogyan megpróbáljuk elérni. Az is lehet, hogy időközben megváltoztak a prioritásaink, és már egy másik cél szolgálja jobban azt, amire jelenleg szükségünk van.

A célok elérése ezért nem feltétlenül egyenes út. Néha újra kell tervezni, kisebb lépést kell tenni, vagy akár el kell engedni egy korábbi célt.

A célok elérése nem tökéletességet jelent

Talán az egyik legfontosabb dolog, amit a célkitűzés kapcsán megtanulhatunk, hogy nem kell tökéletesen végrehajtanunk a tervünket ahhoz, hogy haladjunk.

Ha egy héten kimarad egy edzés, egy napot halogatunk, vagy nem úgy sikerül valami, ahogyan terveztük, attól még nem kell feladnunk az egészet.

Ahelyett, hogy azt mondanánk magunknak, hogy „már úgyis elrontottam”, érdemesebb feltenni a kérdést:

Mi lenne az a legkisebb következő lépés, amit most meg tudok tenni?

Sokszor éppen ez segít abban, hogy egy-egy megtorpanás után újra kapcsolatba kerüljünk azzal, amit szeretnénk elérni.

A célok megvalósítása így nemcsak arról szólhat, hogy eljutunk egy meghatározott végpontra, hanem arról is, hogy közben jobban megismerjük saját működésünket, motivációinkat és szükségleteinket.

Elakadt egy célja megvalósításában?

Ha azt érzi, hogy nehezen találja meg a motivációját, visszatérően halogat, vagy hiába tűz ki célokat, nehéz hosszú távon kitartania mellettük, érdemes lehet megvizsgálni, milyen tényezők állnak ennek a hátterében.

A pszichológiai tanácsadás során ezeknek a nehézségeknek a feltárásán, a saját működés jobb megértésén és a változást támogató új lehetőségek megtalálásán is dolgozhatunk.